HTML

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója

Facebook-oldal

twitter

Tudásgyár

Moderálási alapelvek, etikett

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója moderálás tekintetében a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének vonatkozó alapelveit tartja irányadónak (lásd MTE Tartalomszolgáltatásra vonatkozó működési, etikai és eljárási szabályzat, 3. sz. melléklet).

A jómodorról továbbiakat itt:

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Pszichoanalitikai siker — Tokaji Írótábor

2009.08.18. 20:32 :: Jenei

A harmadik nap végén, Enzensberger után szabadon, így kiáltottam: Ó, Magyarország!

Magyar megfelelő címmel szekciónk volt (tk. 2×2 óra + záróbeszéd) idén Tokajban. Beszélgettek: Bazsányi Sándor, Mészáros Sándor, Nagy Gábor, Sturm László, Szentmártoni János, Szigeti Csaba.
Moderátor: Jenei László.
 

Sturm László, Nagy Gábor, Szigeti Csaba, Mészáros Sándor, Bazsányi Sándor; hiányzik a képről Szentmártoni János
 

Tavaly már szerveztem egy plenáris ülést oda, most egy szekció tűnt kézre álló feladatnak. Voltak benne lehetőségek. Három, ezer szálon összefüggő, fő témánk volt: obszcenitás a(z írói) nyelvhasználatban; píszí (PC) nyelvhasználat, s a politikai korrektség a közbeszédben is; különböző nyelvi regiszterek keveredése mai magyar irodalmi alkotásokban.

Igazán nagy fájdalmam, így utólag, legfeljebb annyi: az obszcenitás és a píszí témaköreit érintve épp csak említést sikerült tennem az ún. női tapasztalatról, a női szempontú megközelítésekről — én elsősorban Jelinekről, az ő női pornót teremteni hivatott kísérletéről szerettem volna vitát gerjeszteni. De mindig-mindig visszatértünk olyasmikhez, hogy sértő kifejezés-e a „tót” a tótnak... Nem volt ez baj, érdekes volt hallani/látni az egymásnak feszülő világokat, emberi univerzumokat (sic!). Csak nagyon ment az idő. Szigeti Csabában pl. benne ragadt egy kiáltvány (Az ellen-nyelv és a nonszensz nyelve címmel), de ha minden igaz, olvashatjuk majd a Műútban.

Összességében jónak éreztem, amit végeztünk, hasznosnak is — az a fránya nyelvi relativizmus... Elég pusztán azt nézni, hogy összejött a beszélgetés. S azt, hogy nálunk valóban beszélgetés (vita!) volt, melybe a közönséget is sikerült bevonni. Hallottam (!), hogy a másik két szekcióban (Vasy Géza és Mezey Katalin vezetésével) inkább előadások voltak, szóval előadás, taps, előadás taps, usw.

Ha nem jól hallottam, elnézést kérek. A másik két szekció munkájára, értelemszerűen, nem volt rálátásom, s a személyes vendégeim miatt néhány plenáris előadásra sem. Amit hallottam, abból az jött le nekem, hogy tavaly (?) óta nem történt semmi. Sokan végveszélyben érzik a magyar nyelvet — én messze nem így érzek, szerintem köszöni, jól van, egészséges, eszik rendesen. Sokan külföldi „körök” (remélem itt irodalmi divatokat kell érteni) aknamunkájától, megszerzett hatalmi pozíciójától féltették a magyar irodalmat. Nem hiszem, hogy az alkotás intim voltát bármi ilyesmi befolyásolja (akik pedig nem érzik, nem akarják tudomásul venni ezt a fajta intimitást, azok vessenek magukra, ha félelmet éreznek). Hatalmas viták/veszekedések is voltak, ki a jobb, ki az első vagy előrébb való, hiszen tudják, a szokásos számmisztika. Nem hiszem, hogy ez lenne Tokaj fő hozadéka. Hajlamos vagyok ezt az emberi/szakmai kapcsolatok ápolásának lehetőségében keresni. Szóval abban, ami összeköt, semmint abban, ami elválaszt. Mert bár valóban fontosnak látszik a Kazinczy-kultusz újabb epizódjában való részvétel, emellett kiváló dolog a Tisza partján leülni egy-egy sörrel/borral, még akkor is, ha büntiben lévén, egy órán át csak a víznek háttal ülhettem. Ez volt Bazsányi Sándor rám rótt büntetése, hiszen oly otrombán hezitáltam, menjünk-e programon kívül a Messiások (Modem) megnyitójára...

A Műút-est ismét hangulatos volt, Csobánka Zsuzsa már leírta a Literán, milyen kivételes személyiség Rutkai Bori.
 

Bori

Bori
 

És a versek is ültek, tavaly Nemes Z. Márió, idén Kupcsik Lidi egyik verse fogott meg igazán.
 

Kupcsik

Kupcsik
 

Most ennyi, további részletekről, szubjektív megjegyzésekről, egyebekről (amikor a hallgatás kiömlik) a személyes blogomban lesz még. Addig is tekintsék meg ;Az uborka imádása című képet, melyen Bazsányi szertartásmester felmutatja a tokaji willing game Nagy Szent Uborkáját, mely előtt hódol Kéri Piroska, Jenei, Szigeti Csaba és Sárközi Éva. No meg az a kackiás bajszú fickó a tollas kalapban:
 

uborka

uborka
 

Vagy ezt a másik képet a ropi imádásáról:
 

Nagy Csilla, Mizser Attila, Kishonthy-Kardos Rita és Bazsányi Sándor

Nagy Csilla, Mizser Attila, Kishonthy-Kardos Rita és Bazsányi Sándor
 

Volt pörgés, bor mellett viccesen felvezetett, egyébként kánonszakasztó szakmai gondolat. És még Özpetek is ott volt, akit legmélyebb költői érzékenységgel Tellinger András vezetett elő. Jövőre veletek ugyanott. „Saját optimizmusom is pszichoanalitikai siker” — írta Ferenczi a Klinikai naplóban.

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom jenei műút tokaji írótábor

A bejegyzés trackback címe:

https://muut.blog.hu/api/trackback/id/tr871320422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása