HTML

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója

Facebook-oldal

twitter

Tudásgyár

Moderálási alapelvek, etikett

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója moderálás tekintetében a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének vonatkozó alapelveit tartja irányadónak (lásd MTE Tartalomszolgáltatásra vonatkozó működési, etikai és eljárási szabályzat, 3. sz. melléklet).

A jómodorról továbbiakat itt:

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

A londoni férfi Miskolcon

2008.02.23. 08:00 :: Kishonthy Zs.

Mostanában sűrűn tapasztalom, hogy a képzőművészetben is gyakran tűnnek fel teljesen banálisnak tűnő dolgokat ábrázoló művek. Sok esetben persze ezek a képek csak látszólag banálisak, az eszköztelenség és a csend mögött általában sok minden rejtőzik, melyeket persze rendre magunkból kell kifejtenünk. Ez a szándékos visszafogottság talán a mindennapokban mindenhonnan ránk törő érdekességek és újdonságok ellenpontjaként születik meg. És itt nem csak a médiák folyamatos idétlenségeire, az állandó figyelemfelkeltésére gondolok, most vettem észre kint ülve, hogy már wc-papírból sincs csak úgy régi, csak NEW! van, ez most itthon éppen kamillás.

Szóval hasonlót éreztem A londoni férfi nézésekor, amin többször elbóbiskoltam ugyan, de ez nem zavart a film élvezetében. Itt is egy elvileg kriminek készült egyszerű történet a film alapja, ami kb. 8 mondatban elmesélhető. Mármint a sztori, mert a film több mint két órás. Arra gondoltam, hogy vajon mindegy volt-e Tarrnak, mit dolgoz fel, a film úgyse a könyvről szól, hanem magáról a filmről, tehát hogy nyúlhatott volna bármi máshoz, úgyis valami ilyesmit hozott volna ki belőle. Aztán rájöttem, hogy nem. Őt igenis érdekelte a történet, csak a könyvet egy másik síkon olvasta és értelmezte, mint azt általában mindenki tette eddig. Ahogy a közhelyek mögött is igazság lapul, úgy lehet bármit, bármilyen kis dolgot máshogy látni és tudni, ha hozzáveszed az őt körülvevő valóság időbeli és térbeli szövevényét is.

E film a magányról, a monoton életről, a nyomorúságról, a kiszolgáltatottságról, a minimállét egyhangúságáról és a beletörődésről szól, csak éppen nem a szavak, a történet, az események, hanem a film nyelvén. A minap olvastam róla valahol, hogy nézhetetlen. Az biztos, hogy ha az ember nem hagyja magát és ellenáll neki, akkor az. E film egyik lényege szerintem, hogy egy pszichikai teret hoz létre, amelybe vagy bemész, vagy nem. Ha már bent vagy, akkor minden más lesz, minden helyénvaló: a színek hiánya, a szürkeség, a hosszú snittek, az örökösen fújó szél, vagy a köd, a csikorgó kavicsok, a rádkényszerített, lassan folyó idő. Most ne is beszéljünk az eszméletlenül szép fotózásról, ami egy nagyon furcsa ellenpont ezekkel a nyomorult és sivár életekkel és üres sorsokkal szemben. Amikor hazamegy a váltóőr és vetkőzik, teszi le nadrágját, cipőjét (az a bakancs maga egy sorssűrítmény, mint van Gogh-nál), olyan fények jönnek elő, mintha valami barokk képen Krisztus színeváltozását látnánk. Stb.

6 komment

Címkék: film regény stb művészet miskolc magány new tarr béla a londoni férfi emberi létezés alacsonyabb fok érzékletes szörnyű világ díszbemutató banális kishonthy

A bejegyzés trackback címe:

https://muut.blog.hu/api/trackback/id/tr40351042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pontos összegzés! Az utolsó két mondatot bele is szőttem a Tarr számára "előkészített" egyik kérdésbe. Ugyebár ez a film noir, és még visszább: a német expresszionista fényképezés hagyománya, legalábbis ennyit emelnek ki a szakik; számomra azonban a Zsolt által említett ellenpont "furcsasága" izgalmas. Ez a "szépség" nem írja-e valamiképpen felül az élet megváltoztathatatlanságáról szóló tragikus konklúziót?

fekete farkas 2008.02.24. 16:52:54

Szerkesztő Urak! Még nem állt módomban megnézni az opuszt, de egy dologra igazán kíváncsi lennék. A Mester, feLugossy Laca táncol a műben, hogy is van ez? Ez egy macabre? Vagy egy foxtrott? Vagy hasonítható, Body pogójához a Kutya éji dalában?
Addig is osszák meg kérem.
Laca a kocsmajelenetekben szerepel: a Sátántangóban (www.youtube.com/watch?v=wnEw-CEmKTk&feature=related) és a Werckmeisterben. Utóbbiban ő a Nap, és teljes napfogyatkozást játszik :))

fekete farkas 2008.02.25. 15:06:21

Jaj, akkor lehet, hogy mégsem került bele az új múviba? Felvételek készültek róla...
Benne van a tánc, ebben a filmben is. A tér nem teljesen kocsma, hanem vendéglátó- és szálláshely.
A Szerkesztő Úr a bejegyzésében nyilván a médiára, vagy a médiumokra gondolt.