A Műút idei ötödik, 2009015-ös számában verset közöl Solymosi Bálint, Turczi István, Csobánka Zsuzsa, Korpa Tamás, Lázás Bence András, Nagy Zsuka, Birtalan Ferenc, Mezei Gábor, Krusovszky Dénes (ajánlónk címe idézet tőle), Györe Balázs és Kabai Zoltán.
Darabos Enikő, Kiss Noémi és Ficsku Pál novellái mellett Lengyel Zoltán filmtervét találjuk; Seamus Heaney két versét Gerevich András fordította magyarra.

A művészeti rovatban Marcel Ruijtersszel beszélget magyarországi fordítója, Balogh Tamás, a holland képregényalkotó Inferno — Pokoli színjáték című képregényét Dunai Tamás méltatja.
„Egy trónfosztott eszme díszletmaradványáról”, a Miskolc egyik közterén „ottfelejtett” Munkástrón című szoborról ír tanulmányában Boros Géza; valamint az Iparvágány nevű programsorozat első kerekasztal-beszélgetését is közli a lap (Váltó vagy ütköző?) — a vonatkozó képanyag dísziti a lapszámot a Vasgyár és kolónia című fotókiállításról (Bócsi Krisztián, Kocsis Zoltán és Mathilde Mestrallet fotográfiái).

A kritika-rovat élén Seláf Levente írása áll Jacques Roubaud magyarul az év elején megjelent A nagy londoni tűzvészéről, melyet Garadnai Erika Onder-recenziója, Onder Csaba Szilágyi Zsófia Móricz-monográfiájáról írt kritikája és Bodor Béla Tóth Krisztina legutóbbi verseskötetéről szóló méltatása követ.
Deczki Sarolta Darabos Enikő novelláskötetét elemzi, két kritika olvasható Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz — utazások keleten című könyvéről (Gervai András, Szegő János), és szintúgy kettő Csobánka Zsuzsa Bog című verseskötetéről (Mizser Attila, Bedecs László).
Csaplár Vilmos regényét Hervai Cecília, Krusovszky Dénes verseskönyvét Nagy Bernadett recenzeálja, illetve Turczi István műfordításkötetét is ketten méltatják (Acsai Roland, Imreh András).

A hat világnyelv elmúlt hónapokbeli irodalmi-kulturális eseményeiről szóló Kikötői hírek (Gilbert Edit, Márkus Krisztina, Klopfer Ágnes, Paksy Tünde, Lukácsi Margit és Menczel Gabriella tudósításai) előtt Nyilas Attila értékeli az idei Deákpoézis-pályázatra beérkezett műveket.

A lapszám képregényét is Marcel Ruijterstől kapjuk, a latin nyelvű, 16 oldalas mű címe: Machina Serpentium.