A Műút idei harmadik számát Pollágh Péter versei nyitják A Cigarettás-ciklusból, melyeket Dante Isteni Színjátékának két éneke követ Nádasdy Ádám fordításában.
Az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényeikből előzeteseket közöl Horváth Viktor (Török tükör, Jelenkor), Kukorelly Endre (Ezer és 3, Kalligram), Vlagyimir Szorokin (Cukor Kreml, fordította M. Nagy Miklós, Gondolat) és Kemény István (Kedves Ismeretlen, Magvető). Éhes Miklós versei mellett olvasható Bartis Attila négy Nemeuklideszi bagatellje; a szépirodalmi rovatot Vörös István Bakonymérői elégiái zárják.
A művészeti rovatban a februárban a Műcsarnokban megredezett ikOn nap előadásainak szerkesztett változatait közli Fuchs Péter, Tímár Katalin, Hock Bea és Nagy Edina — a lapszám borítója és képanyag is ezekhez kapcsolódik (Várnagy Tibor képblogjáról kölcsönözve).
Az Ünnepi Könyvhét miskolci programjait Bartis Attila nyitotta meg — a lapszámban közölt megnyitószövegéből vettük ajánlónk címét is.
A kritikarovat Farkas Zsolt írásával indul, aki Bezeczky Gábor Irodalomtörténet a senkiföldjén című könyvét vette górcső alá. Milián Orsolya a Bárány Tibor és Rónai András szerkesztette tanulmánykötetet (Az olvasó lázadása? Kritika, vita, internet) bírálja, majd két kritika foglalkozik Kemény István most megjelenő regényével (Darabos Enikő, Radics Viktória). Krupp József Márton László elbeszéléskötetéről, Gerőcs Péter Kőrösi Zoltán regényéről, Hervai Cecília Vörös István verseskönyvéről, Nagy Csilla Fecske Csaba verskötetéről, Turi Tímea pedig Nagy Csilla tanulmánykötetéről közöl kritikát.
A Kikötői hírekben Paksy Tünde, Márkus Krisztina, Klopfer Ágnes, Lukácsi Margit, Gilbert Edit és Menczel Gabriella tudósít a hat világnyelv elmúlt hónapokbeli irodalmi-kulturális eseményeiről.
A lapszám képregénye a Csáth Géza-novella alapján született Fekete csönd, Lakatos István munkája.
Utolsó kommentek