Polonius: Mi az, amit olvas, fönséges úr?
Hamlet: Szó, szó, szó.
Polonius: De a veleje?
Hamlet: Kinek a veleje?
(Arany János fordítása)
Most talán meg kellene magyaráznom, miért a magát bolondnak tettető, traumatikus dán királyfival nyitom meg ezt a blog-oldalt, talán nem. Tudható, hogy egy történet elkezdődhet bárhol és bármikor, és az is, hogy minden szó ajtó egy újabb történetre. A Műút szó sok mindent jelent, újabban egy Észak-fokon szerkesztett folyóiratot is. Új jelentése felidéz formát, színeket, képeket, szövegeket és néhány embert.
Ezért vagyunk itt, hogy erről beszéljünk. S ha erre vezet az útja, keresztez, metsz, súrlódik, horzsol, vagy épp csak érint bennünket, szívesen látjuk.
Utolsó kommentek