HTML

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója

Facebook-oldal

twitter

Tudásgyár

Moderálási alapelvek, etikett

A Műút folyóirat szerkesztőinek naplója moderálás tekintetében a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének vonatkozó alapelveit tartja irányadónak (lásd MTE Tartalomszolgáltatásra vonatkozó működési, etikai és eljárási szabályzat, 3. sz. melléklet).

A jómodorról továbbiakat itt:

Utolsó kommentek

Címkék

Címkefelhő

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

fragment a velencei vázlatfüzetből

2009.07.14. 10:10 :: k.kabai l.

per Rialto
 

gam a város labirintusszerűségét tartom az egyik legfontosabb tényezőnek, melyben csak eltévedni lehet, ugyanakkor nem lehet eltévedni. Velencei fotósorozatomban a fentebbiek miatt nem is a közismert, unásig fényképezett épületeket, hanem e labirintus apróbb összetevőit, mállott vakolatú falait, konkrétan Velence tégláit örökítettem meg — érzésem szerint mind a város „története”, mind pedig labirintusszerűsége megképződik mimetikusan ezekben téglafalakban. Ami pedig e felvételekből „lejön”, talán tartalmaz egy másik, kedvetlenebb történetet, illetve annak gyalázatos végét. Igen, attól tartok, Velence tényleg sülly
 

Velence süllyed

3 komment

Címkék: velence ... labirintus kkl eltévedni

A bejegyzés trackback címe:

https://muut.blog.hu/api/trackback/id/tr421244441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

appendix: echte ungarische spritz

1 dl vörösbor
2 dl pezsgő
0,5 dl unicum

egészségünkre!
kb. vázlat:


velence süllyed

szórakozottan rakosgatod ide-oda a kockákat,
legyen rubik vagy dobó,
legyen kő a góból vagy macska akár,
szól a feketemosó;
szórakozottságod beváltod szidalomra és számonkérésre,
de miért és hogyan, kérdezné a néma,
honnan a jó, a jog, az indulat ehhez?
engedd meg, díva, én vagyok a hibás már megint;
a szív kihagy,
az ember feje tévedéssel, rossz döntéssel tele,
undortól rándul görcsbe a gyomor,
mert az életkor mellékes,
legyenek pelyhesek, egyívásúak, éltesek —
fáj és vakít ez az öl, az az ölelés;
szélütötte, pontatlan mondatok köröznek a lényeg körül,
míg a kukkoló elcsíphető fényeket keres,
mozdulatmaradékokat,
mint istendarabkákat a kutya.

szemem elé könyvet tartok,
hogy a távozó lelket valamivel felfogjam.
süti beállítások módosítása