| Pásztor: | Rég nem láttalak erre, a nyár heve űzi a szíved? |
| Kecske: | Új rablói űznek a nyárnak, ördögi körben, görbebottal ütnek, vernek, el sose fárad a gyilok, a nyakló, mi nélkül lábaimból inal el erő, kedv, s öröm. Igyunk hát! |
| Pásztor: | Igyál inkább nyárból telt pohárt, sárga mezőket. Ördögi körbe ne fuss hát, vágd le a csattogó héját, húsát vesd bő tűzre, rikoltó szíve is hulljon. Mért vagy olyan szomorú, nem akarsz ideülni a kőre? |
| Kecske: | Ülni a kőre, hátra se nézni, elvigyorodni: nem könnyű az máma a vén kecskének, nyelni a borra-, húzni a talpalávalót se — ördögöt kapva hátulról, álmodva piros del- finnel, démoni üzlet, bakkhuszi álom a vérrel —, hát törekedjünk beljebb, fentebb, búfeledésbe, töltekezésbe, vad szerelembe, tétova este nem rettenthet: angyali mélybe’ zúgjon a jóság. |
| Pásztor: | Jaj, szilaj kedv, s szív, fröccsenjen hát Holdig a vér ma? Pörköltté válsz kecske, ha vak vagy, áldozat, isteni kolbász, szép Afrodité kései reggeli étke. |
| Kecske: | És ne is érjen Afrodité pici ajkaihoz más étel többé, mindenevő lakomája legyen a húsom, a vérem, a lelkem; bőrömet vesse kutyáknak. |
| Pásztor: | Kecske, nem féled a harci kutyákat? Doboljon a bőrödön Ámor, szívszorító tigrise a nyájnak, mért olyan a szemed, mint két csuszatészta? |
| Kecske: | Mit nekem egy fakutya, brunzolva halkan az éjben? Ördög horkol pittbullbőrben, tészta az arca, Űzzed az ördögöt el, ha te vagy a jó pásztor, menjen a vérbe! |
| Pásztor: | Mér’ mindig a vérbe, ne húzzon inkább vissza szurkai közé barna pokolba? Ki se jöjjön a fényre a földi kutya! Mert megismeri mogyorófakezem táncát a vállán. Te meg egyél levest s nézd a gidákat a napban. |
| Kecske: | Hát menjen pokolba, az övéi közé le! Alkonyéjbe vájjon farkasod foga ma mélyen, hozd italod, csak igyunk, igyunk hát! Vesszen a rútság, vesszen a szépség, vesszen erény is, vesszen az ép ész! Változzék a kecske férfivé, pata nélkül szívesebben fúródnék az éj oldalába, pásztori gúnya illik inkább éjjeli tánchoz. |
Zemlényi Attila és k.kabai lóránt négykezes eklógája a gyulai Kult-istálló rendezvényére íródott.
Utolsó kommentek