A Műút folyóirat és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár „A Műút a könyvtárba vezet” című beszélgetéssorozata tizennyolcadik rendezvényének vendége

2011. április 11-én (hétfőn) 17 órakor
a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban

SZABÓ T. ANNA
József Attila-díjas költő, műfordító
 
Beszélgetőtársa: Jenei László

A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
 

A Költészet Napja alkalmából
ismét megrendezzük a Születésnapi levelek című rendezvényt
április 8-án (pénteken) 17:30 órától
a miskolci Művészetek Házában
 
Vendégek:
Nyilas Atilla
Mándoki György
a Deákpoézis 2011 helyezettjei,
valamint a Tudásgyárban működő Szöveggyár diákjai
 
Házigazdák:
a Tudásgyár és a Műút szerkesztői
 

„A nemzeteszmét nem a kozmopolitizmus tette tönkre, hanem az az etnicizmus, amely a nemzeten belül húzott meg határokat. A modern kozmopolitizmus nagyon jól ellett volna a nemzeteszmével, sőt nagy részben ő maga hozta azt létre. Goethe és Hegel azt gondolták, a nemzeti műveltség különössége közvetít az emberiség általánossága felé. Ez az a közvetítés, ami mára (ki tudja, mikor) megszakadt. De úgy tenni, mintha nem lenne más alternatíva, az azonos azzal, mint úgy tenni, mintha nem olvastunk volna Mészölyt vagy Nádast, vagy Esterházyt. (Zárójelben jegyezve csak meg: sem művészeti, sem kulturális szempontból nem tűnik az sem kontraproduktívnak — lásd még veszélyesnek —, ha valaki a jobbítás szándéka nélkül gyűlöli hazáját. Bernhard attól még az osztrák irodalom koronagyémántja, hogy sohasem rejtette véka alá véleményét az osztrák kultúráról, és azt se lehetne mondani, hogy igazán jelentős projekteket dolgozott volna ki megmentésére. Inkább csak a magyar kulturális kishitűség az, ami az ilyesmiben veszélyt lát, nem lévén biztos önnön erejében. A kulturális egyet nem értés [ami nem azonos a Kulturkampffal] soha nem veszélyes, mert a kultúra továbbélését szolgálja. A kulturális dogmatizmus az, ami veszélyes, mert az valóban halálra ítéli a kultúrát.)”

Mindezt Bagi Zsolt írja a Műút következő számában (a Bartis–Kemény beszélgetőkönyv kapcsán), s magam csak egyetérteni tudok vele.
(És a többi, hasonlóan pontos megállapításáért is érdemes lesz elolvasni!)
 

„Egyre határozottabb meggyőződésem, hogy a miskolci vagy Miskolcról elszármazott írók és költők java része mást sem tesz, csak avasi, keserű történeteket ír. Miként pl. magam is. Még jó, hogy a lapszerkesztés Miskolcon is más kategória.”

Az utolsó netnaplónkat a Literán k.kabai lóránt szépirodalmi szerkesztő írta.
 

„A normalitástól való elszakakadás kis szabadsága Háy Jánossal olyan városban beszélgetni, ahol eddig még nem voltak műsoron Háy-művek. Persze, a beszélgetés maga a luxus, figyelni valakire, kifelé és befelé is hallgatni, közelíteni egy másik személyiséget.”

Vendégeskedésünk utolsó előtti napján Bujdos Attila, a művészeti rovat szerkesztője tavaszi, szeretetteli írása olvasható a Litera netnaplójában.
 

„Mintha szerencsétlen disznóból egyből májkrémkonzervet csinálnának, nem lóg a kamrában sonka, kolbász, oldalas, nincs mit megfogni, szagolgatni, szelni belőle.”

Vendégeskedésünk ötödik napján Tellinger Andárs tördelő- és képszerkesztő szövege olvasható a Litera netnaplójában.
 

„Benne van a megfoghatatlanság és a lehetőség, hiszen mindent magába foglal. Úgy érzem, csak rajtam múlik, hogy tudok-e élni azzal a lehetőséggel, amit ez a szó nyújt számomra. Ez a távolinak tűnő, nagyon sokrétű és tágas fogalom.”

Mai Litera-netnaplónkat Simon Gabriella, kedves szerkesztőségi titkárunk írta.