Rá az utóélet csak az élet,
az elő-állat ily
utó-szörnyeteggé lett.
Minden jót kívánhatnak
egymásnak a felek.
Mindkettő azt tette,
amire lett
— a jelek szerint.
De hogy jövök hozzá,
hogy szívem és gyomrom
undorral és iszonnyal
félve kering?
(Tandori Dezső: Májusi óda = Aztán kész, Palatinus, 2001.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek